A magyarországi Agykontroll szervezet – www.agykontroll.hu – hivatalos aloldala
Versenyistálló gimiben nőttem fel, aztán BME-n építész diplomát szereztem. Közben a sportoktatói, majd a sportedzői végzettséget is megszereztem, később a KRE pszichológia karon diplomáztam.
Szóval volt részem mindenben, ami tanulás: hajnalig tartó magolásban, vizsgadrukkban, fáradtságban, leblokkolásban. És abban is, amikor már mindent tudsz, csak nem jön elő, amikor kéne.
A tanulás évekig -különösen a műszaki egyetem elején- szó szerint küzdelem volt számomra – néha az akaraterő győzött, máskor a kimerültség.
Ha valamit megtanultam ebből a sok évből, az az, hogy nem elég sokat tanulni – jól kell tanulni.
Mert hiába öntöd magadba az információt, ha másnapra a fele eltűnik, és hiába tanulsz órákat, ha közben a fejed máshol jár.
A legtöbb diáknak soha nem tanítják meg, hogyan működik az agya: hogyan kell igazán hatékonyan tanulni. Nekem sem tanították…illetve mégis, csak nem az iskolában, hanem az agykontroll-tanfolyamon.
Ezért ha kihagynád a tanulási stressz csúcsra járatását: a kávéhegyeket, a kvázi pánik-rohamokat a vizsga előtt…mindenképp próbáld ki ezeket a technikákat!
Csak azt osztom meg, ami nekem bevált.
A vizualizáció során a tanult információt képpé, szimbólummá alakítjuk, ami sokkal mélyebb emlékezeti nyomot hagy. Az agy a vizuális információkat erőteljesebben tárolja, mint a puszta szöveget.
A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vizuális memóriát aktiváló tananyag 40%-kal javítja a felidézés pontosságát (Kosslyn et al., 2001).
A vizualizáció különösen hasznos történelmi események, biológiai folyamatok, matematikai problémák tanulásánál, de a kreatív gondolkodás fejlesztésére is.
Az agykontroll technikákban a vizualizáció kulcsszerepet játszik, hiszen az agyunk „programozásának” alapja: amit el tudsz képzelni, azt könnyebben meg is valósítod.
Tipp: ha valamit fontos megjegyezned, írott-rajzolt cetlin ragaszd ki egy olyan helyre, ahol többször megfordulsz napközben. A periférikus látásod is „veszi az adást” – még ha nem is olvasod el minden alkalommal. Ez is egyfajta mentális háttérzene, ami újra és újra megerősíti az anyagot.
Az elmetérkép a kreatív jegyzetelés zseniális módszere. Leonardo da Vinci és Albert Einstein „fogalomtérképezési” elveit Tony Buzan brit oktatási szakértő öntötte praktikus formába.
A lényege: egy központi kulcsszóból vagy témából indulunk ki, amit egy lap közepére írunk. Innen színes ágakat húzunk, amelyekre kulcsszavakat, fogalmakat írunk, és képeket, firkákat rajzolunk mellé.
Ez nemcsak rendszerezi a tudást, hanem aktiválja a térérzékelésért és a vizualitásért felelős agyi területeket, így a tanulás kreatív és élvezetes folyamattá válik.
A vizuális kapcsolódásoknak köszönhetően az anyag mélyebben rögzül, és könnyebben felidézhető marad. Kutatások szerint az elmetérkép-módszerrel feldolgozott tananyag 30%-kal növeli a megértést és a felidézést (Mento, Martinelli & Jones, 1999).
Manapság a papír-ceruza megoldások mellett számos szoftver kínál lehetőséget az elmetérkép elkészítésére.
Én például az agykontroll-tanfolyamok programját is így dolgoztam ki, és azóta is ezzel fejlesztem.
Nagyon ajánlom tételek kidolgozásához, munkahelyi prezentációhoz – vagy akár a céljaid megtervezéséhez is.
Tipp: ha szeretsz vizuálisan gondolkodni, az elmetérkép a legjobb eszköz, hogy a káoszból rendszer legyen.
A pomodoro-technika lényege, hogy 25 perc fókuszált munkát 5 perc szünet kövessen, majd négy ciklus után jöjjön egy hosszabb pihenő.
A figyelem ugyanis folyamatosan csökken – de egy rövid szünet után az agy ismét 100%-ban tud koncentrálni.
Ez a technika segít fenntartani a figyelmet, és megelőzi a mentális kifáradást. A rövid szünetek alatt az agy „konszolidálja”, vagyis beépíti a frissen tanult információkat.
A Cambridge University kutatása szerint a rendszeres mikroszünetek kulcsfontosságúak a figyelem fenntartásához (Ariga & Lleras, 2011).
A pomodoro különösen hasznos vizsgára készülőknek és munka közbeni időmenedzsmenthez is.
A szünetekben érdemes inni pár korty vizet, friss levegőt venni, vagy akár edukinesztetikai gyakorlatokat végezni – ezek nemcsak felfrissítik az elmét, hanem segítenek összehangolni a két agyféltekét is.
Tipp: a pomodoro valójában nem csak időmérés, hanem ritmus. Ha megadod az agyadnak ezt a ritmust, szinte magától fog tanulni.
Háromujj-technika – a gyors relaxáció kulcsa
A háromujj-technika az agykontroll egyik legismertebb módszere: néhány másodperc alatt relaxált, fókuszált állapotba hozhatod magad.
Csupán ennyit kell tenned: érintsd össze bármelyik kezed első három ujját.
Használhatod tanulás közben, vizsga előtt önmagad megnyugtatására, vagy akár vizsga közben is – a cél, hogy lenyugtasd az elméd, miközben élesen jelen maradsz.
Tanulás előtt (vagy után) érdemes pár másodpercre lehunyni a szemed, és megbeszélni magaddal, hogy most mi a tanulás tárgya. Ez segít az agynak rendszerezni és elraktározni az információkat.
Az agykontroll-tanfolyamon sokat gyakoroljuk, hogy ez a folyamat egyfajta automatikus mechanizmussá, „feltételes reflexszé” váljon.
Meglepő, de sokan már mielőtt hivatalosan megtanulnák, tapasztalnak sikereket.
Próbáld ki most:
Zárd össze a három ujjad, vegyél három mély levegőt, és mondd magadban:
„nyugodt vagyok. fókuszált vagyok. figyelmem éles.”
Pár másodperc, és az agyad szó szerint átkapcsol tanuló üzemmódba.
A chunking lényege, hogy a nagy terjedelmű tananyagot kisebb, logikus egységekre bontod.
George A. Miller pszichológus „7 ± 2” elmélete szerint a munkamemóriánk egyszerre körülbelül 7 elem tárolására képes.
Ha az információkat 5–7 elemes „csomagokba” rendezed, az megkönnyíti a rögzítést és felidézést.
Én például az elmetérképeknél is ezt használom: egy térkép – 5–7 főág, alájuk pedig logikus alpontok.
Az agy szereti a struktúrát: ha segíted ebben, sokkal kevesebb energiával tanul.
A mozgás nem ellensége, hanem szövetségese a tanulásnak.
A test aktiválja az agyat: növeli az oxigénellátást, fokozza a BDNF-termelést (az idegsejtek „tápanyagát”), és segíti az agyféltekék közti együttműködést.
A rövid edukinesztetikai gyakorlatok (pl. kereszthasználat, lusta nyolcas) pár perc alatt újraindítják a koncentrációt.
Ha elnehezül a fejed tanulás közben, kelj fel, sétálj pár lépést, nyújtózz, mozgasd át magad. Rajzolj fektetett nyolcasokat a levegőbe – az agyad hálás lesz érte.
A tanulás nemcsak technika, hanem belső hozzáállás kérdése is. Az egyik legfontosabb lépés, hogy elhidd: képes vagy rá!
Megengedheted magadnak, hogy hibázz, és mégis sikeres legyél. A hibák a tanulás természetes részei, nem akadályai.
Az agykontroll-tanfolyamokon sokat beszélünk a szavaink és gondolataink erejéről.
Ellazult állapotban ismételheted magadban például ezeket az állításokat:
„egyre jobb a memóriám.”
„koncentrációm és felfogóképességem minden nap fejlődik.”
„mindenre emlékezni fogok, amit most tanulok.”
„azt a tételt húzom, amit biztosan tudok.”
A pozitív megerősítések nem varázsszavak, de egy pici pluszt, mentális erőt adhatnak – pont, amikor szükséged van rá.
Összegzés és továbbépés
A hatékony tanulás nem a magolásról szól, hanem az agyad okos használatáról.
Ez a hét eszköz már ma segíthet, hogy gyorsabban, nyugodtabban és tartósabban tanulj.
Ha szeretnél még mélyebb módszereket kipróbálni vagy személyes élményként szeretnéd megtanulni ezeket: