A magyarországi Agykontroll szervezet – www.agykontroll.hu – hivatalos aloldala
Mit jelent a vizualizáció?
A vizualizáció ma már világszerte közismert mentális technika, amely során az ember képeket, mozgó jeleneteket vagy akár bizonyos eseményeket képzel el a fejében, hogy elérje a kívánt célt vagy javítson a teljesítményén.
Elképzelni valamit annyit tesz, hogy létrehozunk elménkben valami újat, amit fizikai érzékelésünkön keresztül még nem rögzítettünk, és amire addig még esetleg nem is gondoltunk. Ha például azt kérik tőled, hogy képzeld el a Seychelle- szigeteket, ahol még sosem jártál és nem láttál róla fényképet, akkor valószínűleg elképzelnél egy szigetet.
De ha azt kérik, hogy vizualizálj a Balaton partról valamit, (a példa kedvéért maradjunk a földrajzi helyeknél) nagy valószínűséggel már jártál ott vagy láttad fényképen, könnyen előhívnád az emlékeid közül a hullámzó balatont, a zöld pázsitot a lábad alatt vagy a lángos illatát a büféből.
Mi a különbség az elképzelés és a vizualizáció között?
Elképzelni annyit tesz, hogy fogalmad sincs az adott dologról, de az eddigi ismereteid alapján valami újat hozol létre a fejedben.
Ha vizualizálsz, az azt jelenti, hogy képeken keresztül visszaemlékszel valamire, amit testi érzékszerveid vagy gondolataid révén korábban már rögzítettel.
A vizualizáció, mint technika segít a pozitív eredmények elérésében. Hogyan lehetséges mindez?
A képzelet megjelenítése, a sikerélmény átélése, ami csak gondolati szinten történik, erősíti a motivációt és növeli az önbizalmat. A vizualizációt ma már rengeteg ember használja, legyen szó, sportolókról, üzletemberekről vagy diákokról, akik a személyes fejlődésük érdekében alkalmazzák a mentális képalkotás eredményes eszközét.
Miért működnek a vizuális technikák?
A módszer lényege, hogy a mentális képek hatással vannak a fizikai és érzelmi állapotunkra.
A vizualizáció már évszázadok óta létezik.
Többféle kultúrában megtalálható, azonban jelenlegi formája, amit ma a pszichológiában és a különböző önsegítő módszerekben, például az agykontrollban is használunk, több évtizedes tudományos kutatásra és gyakorlati tapasztalatokra épül. A vizualizációs technikák lényege, hogy a gondolatainkban képeket illetve “élő videót” alkotunk a kívánt állapotról vagy célról, és ezzel támogatjuk a megvalósulását.
Ősi hagyomány
A vizualizációs gyakorlatok gyökerei a meditációban és a misztikus tanokban is megmutatkozott, mint a buddhizmusban, ahol évezredek óta alkalmaztak olyan technikákat, amelyek a mentális képek alkotásán alapulnak. A cél az volt, hogy a tudatot összpontosítsák, és ezzel elérjék a belső békét vagy spirituális megvilágosodást.
A modern pszichológia kezdete
A vizualizáció a 20. század elején kezdett figyelmet kapni a pszichológiában. Olyan pszichológusok, mint Émile Coué, alkalmaztak vizualizációt a gyógyításban. Coué híres volt a „módszeres autoszuggesztió” alkalmazásáról, amely az elme képzeletbeli képeinek és a pozitív megerősítéseknek a használatán alapult. Coué szerint, ha valaki tudatosan elképzeli a kívánt eredményt, akkor az elősegítheti a gyógyulást vagy a problémák megoldását. Híres mondása mára már köztudott: "Minden nap, minden tekintetben egyre jobban és jobban érzem magam."
A sport és a teljesítményfokozás alkalmazása
A vizualizáció a sportolók körében a “60-as években kezdett ismertté válni. Olga Korbut, Anastasios Koukouras és Terry Orlick nevű sportpszichológusok kutatásai és munkái hozzájárultak a vizualizáció széleskörű alkalmazásához a sportban. A sportolók mentális képeket alkottak, hogy felkészüljenek a versenyekre a siker érdekében. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a vizualizáció az agy bizonyos területeit aktiválja, mintha valóságos cselekvést végeznénk. Ha például elképzeljük ülve, hogy éppen futunk, sportolunk, testünk az elképzelt kép hatására tejsavat termel az izmokban, miközben nincs tényleges mozgás a testben, hiszen nyugalmi állapotban ülünk a karosszékben.
A neuroplaszticitás elmélete megerősítette, hogy ha az agy "látja" a sikeres cselekedetet, akkor a fizikai és mentális felkészültség is javul. Ezt számos kutatás igazolja például, Harvard Medical School kutatásai, mely szerint a vizualizáció hatására az agy, ugyanazokat a neuralgikus utakat használja, mint amikor fizikailag végezzük el a gyakorlatot.
A mentális edzés, amelyben a vizualizációt alkalmazzák, az egyik legelterjedtebb módszer lett a pszichológiai kutatásokban. Számos kutatás bebizonyította, hogy a vizualizáció képes javítani a motoros készségeket, a tanulást és a memóriát. Az egyik híres kutatás a Dr. Richard Suinn nevéhez fűződik, aki az 1970-es években sportolókat kért meg, hogy vizualizálják a versenyeket, és ezáltal javuljon a teljesítményük.
Például egyik kedvencem Michael Phelps, a híres amerikai úszó, aki 23 olimpiai aranyérmet szerzett, rendszeresen alkalmazott vizualizációs technikákat, hogy felkészüljön a versenyekre. Az ő esetében a vizualizáció nemcsak a versenyek előtti felkészülés része volt, hanem a hibák kijavítását és a versenyek alatti koncentráció fenntartását is szolgálta.
KUTATÁSOK
Jon Kabat-Zinn, a mindfulness alapítója, a 90’-es években a meditációval és a vizualizációval foglalkozott a stressz csökkentése érdekében. Kutatásai azt mutatják, hogy a tudatos vizualizáció, úgy mint a pihenésre vagy nyugalomra irányuló képek, képesek csökkenteni a szorongást, a megemelkedett vérnyomást és a szívritmust. A kutatásai hozzájárultak ahhoz, hogy a vizualizációt alkalmazzák a pszichológiai rehabilitációban és a stresszkezelésben is egyaránt.
A kutatás azt mutatja, hogy a vizualizáció nemcsak a fizikai vagy mentális teljesítmény javításában segíthet, hanem a testi és lelki egyensúly megteremtésében is fontos szerepet játszhat.
Az alábbi kutatás arra mutat rá, hogy a vizualizáció könnyítheti a tanulási folyamatokat. A kutatók azt állítják, hogy azok a diákok, akik vizualizálták az információkat, gyorsabban tanultak és jobban emlékeztek rájuk, mint azok, akik csak passzívan olvasták el az anyagot. A kutatás kimutatta, hogy a vizualizáció és a gondolati képek nagy hatással vannak a hosszú távú memóriára, mivel elősegíti a mentális „rögzítést” és jobban beágyazza az új információkat a meglévő tudásba.
Agykontroll oktatóként megjegyezném, hogy ez a kutatás tökéletes példája annak, hogy ha az agy jobb és bal féltekéje összehangoltan működik, így sokkal jobb szolgálatot tesz az emlékezés és memorizálás területén. Hiszen bal agyféltekénkkel logikusan elhelyezzük és feldolgozzuk az olvasott információt, viszont képekkel, a képzelet segítségével aktiváljuk jobb agyféltekénket is, így a megjegyzés és előhívás sokkal gyorsabban és jobban működik.
A kutatás különösen fontos lehet azoknak, akik tanulással kapcsolatos célokat tűznek ki, mivel a vizualizáció alkalmazása segíthet a tanulási folyamat felgyorsításában és az információk hatékonyabb megőrzésében.
A 2021-es kutatás a neuroplaszticitás és a vizualizáció kapcsolatát vizsgálta. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszeres vizualizációval az agy „újraírhatja” a tanult viselkedési mintákat és készségeket. A vizualizáció hatására az idegrendszer „megerősíti” azokat a pályákat, amelyek az eredményekhez vezetnek, és ezáltal javul a motorikus és mentális teljesítmény.
A vizualizáció egy rendkívül erőteljes eszköz, ami segíthet abban, hogy elérjük a céljainkat – legyen szó karrierről, személyes fejlődésről vagy akár fizikai célok eléréséről.
De hogyan működik ez a gyakorlatban?
GYAKORLATI ESZKÖZÖK A VIZUALIZÁCIÓHOZ
A vizualizáció lényege, hogy a céljainkat úgy képzeljük el, mintha már elértük volna azokat a jelenben, szinte minden érzékszervünkkel átélve. Ez nemcsak egy passzív álmodozás, hanem egy aktív, tudatos technika, ami segít megerősíteni a céljainkra vonatkozó elkötelezettségünket.
De nem csak erről van szó. Az agy nem tud különbséget tenni a valóság és a képzelet között. Tehát, ha tényleg egy mély, őszinte átérzéssel képzelünk el valamit, érzelmeinknek köszönhetően ugyanazok a kémiai reakciók zajlanak le az agyunkban, mintha valóban megtörténne az esemény.
A tudományos kutatások azt mutatják, hogy amikor valamit elképzelsz, az agyad hasonlóan reagál, mintha már megtörtént volna. A vizualizáció segít abban, hogy agyunk számára valós élménnyé váljanak azok a lépések, amelyeket meg kell tennünk a céljaink eléréséhez. Minél többet gyakorolsz, annál könnyebben „látod” a következő lépéseket, és annál nagyobb eséllyel cselekszel.
Az agy tulajdonképpen a “látottak” alapján, cselekvésre ösztönöz. Ez a “gondolati úton való teremtés” fizikája.
Képzeletbeli képernyő
Az egyik agykontrollos technika, ami a további technikák alapja, segítségül lehet a vizualizáció sikerében. A “képzeletbeli képernyő” egy olyan eszköz, amely megkönnyíti számunkra a vizualizálást és az elképzelést. Lényege, hogy csukott szemmel 20 fokos szögben a vízszintes sík fölé vetítjük a kívánt képeket, ezzel elkerülhetjük azt a természetes törekvést, hogy úgy “lássunk”, mintha a látásunkat akarnánk használni.
Sokszor akadályokba ütköznek a friss gyakorlók, és azt mondják “nem látok semmit, csak feketeséget, sárga gömböcskéket, lebegő foszlányokat, aminek az oka, hogy akaratlanul is látni próbálunk csukott szemmel, ami képtelenség.
Amikor becsukjuk szemünket, hogy létrehozzunk egy képet vagy próbálunk egy emléket felidézni - anélkül, hogy észrevennénk -, azt befelé vetítjuk, arra a helyre, ahol látásunkat használva a képek létrejönnek.
Ezért, hogy ne szabjunk gátat saját igyekezetünknek, a képet “kifelé” küldjük 20 fokkal a szemünk magassága fölé, ezzel is tökéletesíthetjük a vizualizációs technikánkat.
Hogyan csináld?
Fogalmazd meg és tűzd ki a saját célodat. Képzeld el a célt, a lehető legélénkebben! Csukd be a szemed, és képzeld el, hogy már elérted, amit szeretnél. Eközben próbáld az összes érzékszervedet bevonni. Hogyan érzed magad? Hol vagy? Mivel foglalkozol? Milyen a környezeted?
Légy konkrét! Ha például egy új munkahelyre szeretnél kerülni, képzeld el, hogy már az új irodában ülsz, milyen érzés a siker, a büszkeség és a nyugalom. Ha sportolásról van szó, képzeld el, hogy már átértél a célvonalon, sikerült teljesíteni vágyadat, és büszkén állsz a dobogón.
Naponta gyakorolj! A rendszeresség kulcsfontosságú. Minden nap szánj néhány percet arra, hogy elmerülj a vizualizációban. Lehet reggel, ébredés után vagy este, lefekvés előtt, mikor még több alfa agyhullámot termel az agy, ilyenkor még befelé figyelsz. A lényeg, hogy legyen a napodban egy kis idő, amikor a céljaiddal foglalkozol.
Ne feledd! A vizualizáció önmagában nem elég – cselekedned is kell! De ha ezt a technikát tudatosan alkalmazod, segíthet abban, hogy motiváltabb legyél, és jobban összpontosíts a céljaid elérésére.
Használd ki a vizualizáció erejét, és tudatosítsd azt, hogy minden apró lépés közelebb visz az eredményhez.
Összegzés
A vizualizáció egy rendkívül hatékony mentális technika, amely segít a célok elérésében. Azáltal, hogy elképzeljük magunk előtt a kívánt eredményt, agyunk ugyanazokat az idegpályákat aktiválja, mintha a valóságban történne velünk az esemény. Ez növeli a motivációt, javítja az önbizalmat és elősegíti a sikerhez vezető cselekvést.
Ha szeretnénk céljainkat eléréstét mentális eszközökkel is támogatni, kezdjük a vizualizáció elsajátításával, mely tettekre ösztönöz bennünket, így nem csak egy szép képzelgés marad a vágyunk, hanem átfordul konkrét cselekvésbe.
Tegyél egy lépést a tudatosság felé, kezdd el ma vizualizálni a célodat.
Amennyiben úgy érzed még mélyebben elsajátítanád a vizualizáció alapjait, gyere el egy tanfolyamomra, ahol többek között olyan technikákat is tanulhatsz, amik növelik a vizualizációd eredményességét.
https://domjanaron.hu/agykontroll-tanfolyam
Ha szeretnél további gyakorlati tippeket, hogy mélyítsd az ismereteidet a témával kapcsolatban, olvassd el "Az 5 tipp, hogy eredményesebben vizualizálj" c. blog cikkunket.
Itt: https://domjanaron.hu/blog/hogyan-vizualizalj-jobban
